Talán nincs még egy olyan sokat alkotó építészünk, akivel olyan mostohán bánt volna az utókor, mint Hofhauser Antallal. Korának foglalkoztatott, megbecsült mestere volt, nevét legtöbb műve leírásából mégis egyszerűen kifelejtették. A Thököly úti Rózsafüzér Királynéja templom tervezőjének adózunk a következő írással.
A Thököly úti Rózsafüzér királynéja templom (fotó: Papp Dezső)
Mindig érdekes összevetni egy építész pályája során keletkezett épületeket. Vajon felismerhető-e alkotójuk pusztán egyedi stílusjegyek alapján? Hofhauser esetében a válasz egyértelmű igen, noha két stílusnak is mestere volt: neogótikus templomaival, és az ún. svájci stílusban alkotott nyaralóvilláival az ország több pontján találkozhatunk.
Hofhauser Antal jómódú német budai polgárcsalád ötödik gyermekeként látta meg a napvilágot 1857-ben, a Vízivárosban. Édesapja kőfaragómesterként kereste kenyerét, a korabeli krónikák szerint ő szállította a sóskúti mészkövet a Citadella építkezéséhez. Antal 1875-ben iratkozott be a bécsi Képzőművészeti Akadémia építész karára, ahol Petz Samu, a Központi Vásárcsarnok építésze évfolyamtársa volt. Tanulmányai alatt több díjat nyert, majd visszatért szülővárosába. Neve először 1880-ban bukkan fel a fővárosi lapokban, amikor megbízást kapott a Tömösi-szorosban felállítandó Honvéd-emlékmű megtervezésére. A vadregényes háttérből kiemelkedő, fehér mészkőből készült építmény kivitelezője az édesapa, Hofhauser Lajos volt, aki a költségek tetemes részét is magára vállalta.
A Honvédemlék a Tömös-szorosban (hetfalu.ro)
Ezután mozgalmas évek következtek a fiatal építész életében. Kisebb megrendelések mellett ebben az időben házasodott. 1886 húsvét vasárnapján vezette oltár elé Helvey Irént, akitől 3 gyermeke, két leány, és egy, felnőttkorában sok bajt, bosszúságot okozó fiú született.
Pályájának jelentős állomása volt, amikor 1884-ben megbízták a budai lövőház megtervezésével. Az avatóra egy évvel később 1885-ben került sor. A csinos épület sikert hozott a fiatal tervezőnek. A lapok kiemelték a lövőház kecsességét, jó elrendezését, a lövőhelyiségen kívül Hofhauser ugyanis tánctermet, éttermet, kávéházat is tervezett a Kis Rókus utca végén álló építménybe.
A budai Lövészegylet háza
1887-ben a Pesti Korcsolyázó Egyletnek tervezett egy faszerkezetes melegedőcsarnokot az ideiglenes jégpálya mellé. Ez a Városligetben, a mai Királydomb mellett volt. Az enyhe teleken, amikor a Városligeti tó csak későn fagyott be, ezt a locsolt, kisegítő pályát használták az egyleti tagok. 1902-ig működött, de a Hofhauser pavilon még a 2. világháború idején is megvolt, akkor épp a Fővárosi Kertészet használta. A Városliget egyik legbájosabb, tájba illő épülete volt, nagy kár, hogy megmentésére nem fordítottak figyelmet.
A melegedő a városligeti kisegítő jégpályánál, 1890 körül
A leányfalusi ún. Klein-villa (fotó: gardenista.hu)
Hofhauser Antal az 1880-as évek végére sokat és pontosan dolgozó, jómódú építész, és az iparrajziskola megbecsült tanára lett. Tisztes jövedelméből telket vásárolt az akkor felkapott üdülőhelyen, Leányfalun, és élete végéig a település szerelmese maradt. Több nyaralót is tervezett, 1892-ben pedig díjazás nélkül készítette el a közadakozásból épült leányfalusi templom terveit. A Szent Anna plébániatemplom ma is áll, és szolgálja a híveket, de a nagyvonalú tervező nevéről szinte egyetlen leírás sem emlékezik meg. Ennél a templomnál alkalmazta először Hofhauser az általa annyira kedvelt, és művein sokszor visszaköszönő neogótikus formát. Úgy vélte, az isteni áhítat kifejezésére az égbe törő, kecses forma a legalkalmasabb. Innentől kezdve gyakran indult egyházi pályázatokon. 1897-ben elnyerte a bátaszéki templom, 1898-ban a Huba utcai karmelita templom és rendház, 1905-ben a békéscsabai templom tervezését.
A leányfalusi templom
A békéscsabai Páduai Szent Antal templom
1897-ben megbízást kapott a Szent István társulat Szentkirály utcai székházának elkészítésére. Az impozáns, gazdagon díszített neoreneszánsz palota élete egyik fő műve lett. Ma a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karának otthona.
forrás:egykor.hu
Az 1900-as évek elején a Thököly út Bálint utca (ma Cházár András utca) sarkán vásárolt telket a Domonkos rend, hogy itt építsék fel új templomukat és rendházukat részben közadakozásból. Előbb egy kis kápolnát nyitottak, majd ennek helyén, a Thököly út 56. számú telken 1912. május 5-én tették le a templom alapkövét József főherceg és Auguszta főhercegasszony jelenlétében. A tervező Hofhauser Antal, az építőmester Paulheim Ferenc volt, az üvegablakok Róth Miksa munkái, a kereszthajó oltárait Petrovácz Gyula, a Kassai téri templom építésze tervezte. A főváros 200 000, a kultuszminiszter 150 000 koronával járult hozzá a 4000 hívő befogadására alkalmas templom építéséhez. A felszentelést 1915. október 3-án Csernoch János esztergomi bíboros-prímás végezte.
A Thököly úti Rózsafüzér királynéja templom (fotó: Papp Dezső)
Ez volt Hofhauser utolsó jelentős munkája, ezután betegségtől és fia viselt dolgaitól gyötörve, jórészt visszavonultan élt Leányfalun. A halál is itt érte 1923-ban. Neve már csak fia, László révén került a fővárosi hírlapok címoldalára az 1920-as évek közepén. A fiatalember korának egyik legjelentősebb szélhámosa volt, hamis iratokkal, hamis néven linkeskedte végig a történelmi Magyarország területét. Előlegeket vett fel soha el nem induló afrikai expediciókra, banki alkalmazottként sikkasztott, majd a 12 milliós apai örökségnek is a nyakára hágott, és hogy pénzhez jusson, hamisított sorsjegyekkel vert át embereket. A Hofhauser név ezután végképp feledésbe merült, jobbára csak kevesek által ismert építészettörténeti munkákban bukkant fel.
Majkó Zsuzsanna
