A város keleti kapuja lehetett volna, sokáig így is tekintettek rá. Nagyszabású fejlesztési tervek készültek ugyan a térségre a 70-es években, de a megvalósítás elmaradt, soha nem lett Zugló főtere. Az Örs vezér tere története.
Két fontos útvonal metszéspontján áll a tér, amelynek 1932-ig neve sem volt. A marhahajtók által használt Hajtsár út (Nagy-Lajos király útja) nyomvonala már az 1820-as években jól kivehető a katonai célú felmérési térképeken, 3 évtizeddel később pedig már a kiépített, fasorral szegélyezett Hatvanra vezető út - akkori nevén a Kerepesi országút - is szépen kirajzolódik.
Pest térképe 1852. 1. Kerepesi út fasorral szegélyezett nyomvonala, 2 a Hajtsár út (ma Nagy Lajos király útja) nyomvonala
Pest térképe 1878, a Kerepesi út (1) és a Fehér út (2) találkozásánál az Útkaparóház a mai metróvégállomás helyén.
A mai Kerepesi úti lakótelep helyén a XIX. század utolsó harmadában még városi haszonbéres földek húzódtak, csakúgy mint szemben, a kőbányai oldalon. A zuglói részen, a mai Sugár területétől a Rákos-patakig húzódtak Zsivora György hajdani rákosfalvai birtokának felparcellázott telkei kis földszintes házakkal. A kőbányai oldalon, a Fehér út mentén egyetlen építményt látunk a korabeli térképeken, az ún. útkaparóházat.
Az útkaparók állami alkalmazottak voltak, alkalmazásukat 1869-ben a Közlekedési Minisztérium rendelte el a nagyobb, állami tulajdonú, makadám utak mentén. Általában a korábban az útépítésen dolgozó zsellérek, napszámosok nyerhették el a biztos - állami fizetést és egyenruhát jelentő - állást. Feladatuk volt az utak jó karban tartása, kövezése, úthibák javítása, az útszéli rézsű kaszálása, a fák gallyazása. Egy-egy útkaparóhoz hozzávetőlegesen 5-8 km útszakasz tartozott. A lakott területtől távolabb fekvő utak mellé építették föl az útkaparók szolgálati lakásait, jellemzően egy-egy ikerházat, melyben két család lakott.(kép: muzeum.kozut.hu)
Az I. világháború után Zugló a főváros egyik legdinamikusabban növekvő kerületévé vált, de a városrendezési tervek nem követték a lakosság számbeli gyarapodását. Sok helyen vezetékes víz, csatornahálózat és burkolt út sem állt a lakosok rendelkezésére, ahogy a 30-as évek közepéig nem volt saját rendőrőrse, tűzoltósága sem az időközben önállóvá vált kerületnek. Az Örs vezér terét 1888 óta érintette a Keleti pályaudvar és előbb Cinkota, majd Gödöllő között közlekedő HÉV, de más közlekedési eszköz nem volt. Ha valaki Rákosfalváról a Bosnyák térre akart eljutni, előbb be kellett utaznia a Keletihez, csak ott tudott villamosra szállni. (A 68-as villamos Örs vezér térig kibővített szakaszát pl. csak 1960-ban adták át, a 62-esét pedig 1964-ben)
A 68-as villamos az 1960-as években, előtte halad át a HÉV szerelvény a téren
Az Örs vezér tere az 1960-as években
Az 1930-as években az Örs vezér tere mögötti, zuglói területen tisztviselők építettek telepet, majd szintén ezen a részen indult meg az ún. vitézi telep kiépítése. A városrendezési tervek ezt az övezetet laza, családi házas beépítésű területnek képzelték el, melyekhez széles, sugárútszerűen megnyitott úthálózat vezet. A II. világháború azonban elsöpörte a fejlesztési terveket, a háború után közvetlenül pedig nem volt prioritás az Örs vezér tere környéke. Jellemző, hogy az 1950-es minisztertanácsi határozat, amely a 2-es metró építéséről döntött, csak a Stadionokig számolt a metróvonallal, noha a Kerepesi úti lakótelep akkor már a tervezés fázisában volt.
Légifelvétel az Örs vezér teréről 1960-as évek 1. Kerepesi úti lakótelep, 2 Sugár telke 3. Rákosfalva házai, 4. a későbbi metróvégállomás telke
Zugló ötéves terve - 1971, újsághír
Budapest legmodernebb kultúrháza épül az Örs vezér téren
Tanácsülésen vitatták meg Zugló negyedik ötéves tervét és középtávú költségvetését. Ebben az időszakban több mint 660 millió forint költségvetési bevétel áll majd a XIV. kerületi tanács rendelkezésére, és a fejlesztési célkitűzések megvalósítására 144.6 millió forintot fordítanak.
A tervidőszakban a Weil Emil-kór- ház területén 124 ágyas új pavilon, a Tihany téren és az Örs vezér téren egy-egy új orvosi rendelő, öt, egyenként száz férőhelyes bölcsőde, nővérszállás, a Tábornok utcában gyermekkörzeti rendelő épül.
A kulturális beruházások előirányzata 54 millió forint. Ebből több új iskolát bővítenék, új óvodákat létesítenek. Központi hitelfedezet felhasználásával az Örs vezér téren kultúrkombinát épül, amelynek költség- előirányzata 90 millió forint. Ez lesz Budapest legmodernebb és legszebb művelődési háza, ahol mozi, színház, könyvtár, hangversenyterem, ifjúsági színpad várja majd a látogatók ezreit.
A tervek szerint 35 milliós előirányzattal új tanácsházat építenek Zuglóban.
A változást a 1960-as évek közepén a Füredi utcai lakótelep építése hozta el a környékbeliek életében. Ekkor döntötték el, hogy a metrót is kihozzák az Örs vezér térig, noha a végállomás a nevét nem a térről, hanem a kőbányai Fehér útról kapta. A tér rendezésére kiírt építészeti tervpályázatot 1974-ben a Buváti tervezője, Iványi László nyerte meg. A pályamunka szerint a téren kapott volna helyet egy 28 ezer négyzetméteres bevásárlóközpont, valamint három 18-24 emeletes toronyház, orvosi rendelő és kulturális centrum mozival, színházzal, hangversenyteremmel, ifjúsági központtal. Az egyik toronyházba szánták a Fővárosi Levéltár új épületét. A kőbányai oldalon az erdős sáv mögött sportligetet alakítottak volna ki.
"A már ma új arcát mutató Örs vezér tér lesz Budapest keleti városrészének központja. A Kerepesi út egyik oldalán az intézmények egész sora emelkedik majd. Az erdőn túli, üres területen, a Fehér út mentén sportliget várja a közelben lakókat. Ez a liget az egész keleti városrész levegőszennyezettségi problémáját is segít megoldani; valamennyi környező ipari üzem a korszerűbb olaj- vagy gáztüzelésre tér át." - Újsághír 1970-ből
A Sugár építkezése, 1979
A tér az 1980-as években a 13-as villamos végállomásával
A nagyszabású tervekből azonban forráshiány miatt alig valósult meg valami. Az első metrószerelvény 1970 áprilisában befutott az Örsre, a tervezett kulturális fejlesztések azonban elmaradtak, csak a Sugár bevásárlóközpont nyitott meg 1980-ban, majd azt követte a BKV-székház, az IKEA, az orvosi rendelő és a másik bevásárlóközpont az Árkád. Az Örs vezér teréből azonban sosem lett valódi városközpont, megmaradt hatalmas forgalmat bonyolító, átszálló közlekedési csomópontnak.
"ÖRS VEZÉR TÉRRE változtatta a fővárosi tanács a XIV. kerületi Eörs vezér tere elnevezést, s az Eörs vezér útját Örs vezér útjára helyesbítette. A magyar nyelvhelyesség szabályai szerint, állapította meg az MTA Nyelvtudományi Intézete, az egy elemet tartalmazó, régi magyar családneveket a kiejtés szerint kell írni." - Újsághír 1970
