A Kiegyezés és az 1873-as városegyesítés után felgyorsult Budapest népességnövekedése. Ezzel magyarázható a tipikusan nyugat-európai, illetve amerikai metropoliszokra jellemző, tömegszórakoztató intézmények megjelenése. A 19. század végén az első ilyen, részvénytársasági formában működő mulatókomplexum a Városliget területén felépült Ős-Budavára volt.  

A mulatónegyed főkapuja az egykori fehérvári kapu másolata, a cirkusz épülete mellett állt

Szórakozás a századfordulón

1896-ban, az Ezredévi Kiállítással egyidőben nyílt meg a török hódoltságkori Buda házait megidéző szórakoztatónegyed az Állatkert területéből kihasított hatalmas területen.

Ős-Budában még a görkorcsolyázást is ki lehetett próbálni

Az ötletgazda egy budapesti ügyvéd, Dr Bossányi Iván volt, aki tőkéstársakat bevonva alapította meg az Ős-Budavár rt-t. Nem titkoltan, a millenniumi kiállításra érkező tömegekre alapozták az üzletpolitikájukat, tervezőnek pedig megnyerték a Bécsben már egy hasonló komplexumot felépítő Oscar Marmoreket.  

A fővárossal természetesen engedélyeztetni kellett a mulatónegyedet, ezért kérvényükben  az épületek történeti hűségét, a múlt jobb megismerésében játszott szerepüket hangsúlyozták. Az igazság azonban, hogy ez csak ügyes körítés volt, Ős-Budavárában nem az ismeretterjesztés, hanem a zajos szórakoztatás dominált. A girbe-gurba utcácskákon és tereken felhúzott kulisszaépületekben számos söröző, borozó, kávéház, tánclokál, varietészínház kapott helyet. A korhű hangulat kedvéért az őrséget korabeli jelmezbe öltöztették. A többi budapesti szórakozóhelytől eltérően hajnalig lehettek nyitva, így a konkurencia azonnal megorrolt a cégre, az évek során különféle szabálytalanságokra hivatkozva többször követelték a bezáratását.

A török mecset, ahol valódi müezzin "dolgozott"

Ős-Budavár tulajdonosai az ekkor még gyerekcipőben járó marketing tudományát is mesterien használták. Saját programújságot adtak ki, a korabeli bulvárlapok szenzációra szomjazó olvasóit már az építkezés alatt folyamatosan ellátták izgalmas sztorikkal. Saját postahivatalt és távírdát is üzemeltettek, egy dalszerzővel saját indulót is írattak.

Igazi nagyvárosi vigalmi negyed volt Ős-Budavára

A régi budai városháza hasonmásépületében rendezték be a 800 személyes nagy kávéházat, a tér közepén pedig felhúztak egy keleties stílusú zenepavilont, ahol minden este Serly Lajos 60 tagú, kurucruhába bújtatott zenekara muzsikált. A tér közepére egy "valódi" török mecsetet is építettek, ahová igazi müezzint szerződtettek.

A szórakozónegyed befogadóképessége 25 000 fő volt, ez rendszeresen be is telt nyári estéken. Azonban a botrányok sem kerülték el Ős-Budát. Hol egy 40 napig alvó csodafakírról derült ki, hogy éjszakánként felkelt üvegkoporsójából, és kilopózott cigarettázni, hol a félig fedetlen keblű hölgyek keltettek közmegbotránkozást, de egy kléruson gúnyolódó jelmezes felvonulás is kiverte a biztosítékot az illetékes szerveknél.

Antikolt falak, ódon látvány a kulisszavárosban

 Ős-Budavára mintegy 10 évig működött, a végén már inkább vitte a pénzt, napról-napra termelte a ráfizetést, ráadásul a sebtében felhúzott kulisszaépületek is tönkrementek ez idő alatt. 1907-ben zárt be, a papundeklipoliszt, ahogy a korabeli élclapok hívták, lebontották, területét visszakapta az Állatkert. A Városliget azonban nem maradt ezután sem mulatónegyed nélkül, alig 3 év múlva nyitott a még nagyobb szabású, modern, a nagyvárosi polgárság igényeit kiszolgáló Angol Park.

Majkó Zsuzsanna