A József nádor fiatalon elhunyt lánya, Hermina Amália Mária emlékére, részben közadakozásból épült műemlék kápolna, a Hermina út 23. szám alatt áll.
A Hermina kápolna építését négy tekintélyes pesti polgár, név szerint Tomala Ferdinánd zeneműkiadó, Steindl Ferenc műasztalos, id. Coffin Károly kárpitosmester és Wahlkampf Henrik rézműves kezdeményezte a Szépítő Bizottmánynál 1842 februárjában. Területéül a főhercegnő kedvelt kirándulóhelyét, a Városliget keleti oldalát javasolták. A telket két magánszemély ingyen bocsátotta az építtetők rendelkezésére. Az alapkő letételére 1842. október 10-én került sor, a tervezésre megnyerték a sikeres építészt, Hild Józsefet.
A Hermina kápolna 1895-ben, a kép bal szélén épül az Ezredéves Kiállítás Közlekedési Csarnoka
Tomala, a kor rendezvényszervező zsenije az ügy és az adakozási kedv előmozdítására többször szervezett zászlószenteléseket, zenés-táncos mulatságokat, népünnepélyeket, melyek bevételét a templomépítésre fordították.
„A Tomala úr által szerkesztett lármás zenészet sok ezer embert csődíte a város erdejébe a múlt vasárnap. Ha művészeti tekintetben meg sem felelt a várakozásoknak, de jövedelmező volt és az ilyen nemes céloknál a fő dolog. Szeretnők tudni, mennyi jött be, mert reméljük, hogy a szép Hermina kápolna e tetemes összegbül tökéletesen felépülhet.” (Honderű, 1844. őszelő)
A lendületes kezdés után az adakozó kedv elapadásával az építkezés egy időre leállt. A szabadságharc bukását követő években a Habsburg ház tagjai nem örvendtek nagy népszerűségnek idehaza, így a nemes ügyet Pest városának kellett egy 9500 Ft-os segéllyel kimozdítani a holtpontról. A kápolnát 1856. szeptember 8-án Scitovszky hercegprímás szentelte fel, a misén Liszt Ferenc vezényelte saját kórusművét.
A háromhajós neogótikus épület kőfaragó munkálatait Zitterbarth Nepomuki János kőfaragómester, az oltárkép festését Novotny János végezte. A kápolna orgonáját a Rókus kápolna orgonakészítő mestere, a Király utcában műhellyel rendelkező Komornyik Ferdinánd alkotta. A homlokzatra eredetileg szánt szobordíszítések anyagi okok miatt azonban soha nem készültek el.
1926–ban a kopott falfestéseket Lohr Ferenc alkotta újra, 1934 óta pedig a mellékhajókat Kontuly Béla falfestményei díszítik. Az 1944. júliusi és szeptemberi, a Városligetet ért légitámadások során súlyos károk érték a főhajó tetőszerkezetét, valamint kitört az összes festett ablak. A főváros és a hívek segítségével kijavították a legsúlyosabb károkat, és megkezdték a templombelső kifestését. 1948-ban felszentelték az új Szent Margit harangot. Az eredeti orgonát, melyen Liszt többször is játszott, 1997 –ben restaurálták. A templomot manapság Lovagok temploma néven is említik, mivel 2004 óta a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend Magyarországi Helytartósága kezeli. Bejárata mellett található Liszt Ferenc emléktáblája, felirata: E KÁPOLNÁT SCITOVSZKY JÁNOS ESZTERGOMI ÉRSEK SZENTELTE FEL 1856. SZEPTEMBER 8-ÁN LISZT FERENC JELENLÉTÉBEN ÉS FÉRFIKARI MISÉJÉVEL. LISZT FERENC TÁRSASÁG 1989.
