Zuglói lokálpatrióták jól ismerik a Cházár András utca 5. szám alatti villát, amelyet egy marcona kőoroszlán őriz. A legtöbben tudják, hogy az 1908-ban elkészült épületet Matuschek Ferenc tervezte Rákos Manó és családja számára. Lakójáról, a 20. század egyik legtöbbet foglalkoztatott épületszobrászáról azonban jóval kevesebbet tudunk, pedig nyugodtan állíthatjuk, az 1910-es évektől alig épült jelentős középület, amely ne viselné a mester keze nyomát.

A Rákos-villa oroszlánja. fotó: MysecretBudapest Instagram oldala

Rákos (Reichmann) Manó 1872-ben született Budapesten, elemi iskolai tanulmányai után az iparrajziskolába iratkozott. Családjáról szinte semmit nem tudunk, de valószínűleg nem lehettek jómódúak, hiszen a 15 éves diák tanulmányait rendszeresen támogatta ösztöndíjjal az iparkamara.  Érdeklődése korán a szobrászat felé fordult, mestereit is eszerint választotta. Először Szász Gyulánál tanult, majd Bécsbe ment, ahol Johan Schindlertől, később Berlinben a számos középület szobrait alkotó Ernst Westphaltól leste el a mesterség alapjait. Itt érte az a szerencse, hogy Westphal kiküldte  Chicagoba, hogy az 1893-as világkiállítás építőmunkáinál dolgozzon.

Világlátott, mesterségét magas színvonalon űző fiatalemberként tért haza, feleségül vette Rosenberg Matildot, akivel 30 évig élt boldog házasságban. A századforduló táján a Rottenbiller utca 13-ban nyitott saját szobrászműhelyt. "Specialista a mennyezetek díszítésében" - hirdette magát a korabeli lapokban. Első megbízásai között találjuk az 1896-os Ezredévi Kiállítás néhány pavilonjának díszítőmunkáit. 1900-ban belépett a Magyar Iparművészeti Társulatba. Első nagyobb megrendelése 1902-ben a pancsovai Népbank épületének díszítő műkő munkája volt.

A pancsovai Népbank épülete (MKVM gyűjteménye)

A belügyminiszterhez 1901-ben benyújtott névváltoztatási (Reichmannról Rákosra) kérelméből tudjuk, hogy ekkor már két gyermeke volt: Pál és Erzsébet. Erzsébet később férjhez ment Sági Ödön hajóskapitányhoz, és bár festészetet tanult, sosem gyakorolta hivatását.  Pál iparművész lett, az 1930-as évektől számos megrendelése volt. Az ő nevéhez kötődik az Astoria és a Palace szálló belsőépítészeti kialakítása, de számos kávéház, áruház  belső tereit is ő álmodta meg. Zuglóhoz köthető egyik munkája volt a BNV 5-ös számú pavilonjának - a Petőfi Csarnok elődjének - a megalkotása.

Az újpesti Állami Áruház belső képe, 1952 - belsőépítész Rákos Pál

Rákos Manó kivételes képessége abban rejlett, hogy kiváló szobrászművész volt, ugyanakkor a kőfaragó mesterséget is magas színvonalon űzte. Tudott anyagban gondolkodni, eligazodott a stílusirányzatokban, munkái többek iparosteljesítménynél, hiszen mesterségét is művészi színvonalon űzte. Nem csoda, hogy a 20. század első évtizedétől egészen a 2. világháborúig elárasztották a megrendelések, a kor legkiválóbb építészeivel dolgozott együtt, egyenrangú partnerként.

A Vidor-ház

A Városligeti fasor 33. szám alatti ún. Vidor- házon a nagypolgári villaépítés virtuóza, Vidor Emil alkotótársa volt 1905-06 -ban, később a pesti rakparton álló ún. Palatinus házak építésénél találkozott újra a két mester.

1908-ban felépült szobrászműhelyét is magában foglaló családi villája a Bálint (később Szent Domonkos, ma Cházár András) utca 5. szám alatt, ahol 1957-ben bekövetkezett haláláig élt. Az általa irányított cég méreteiről reális képet kaphatunk, ha számba vesszük, hány építkezésen dolgoztak egyidejűleg.

Rákos Manó Cházár András utcai villájának tervrajza - BFL tervtár

A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ma a Belügyminisztérium épülete

1909-ben a szombathelyi Vakok Otthona volt az első megbízásuk, majd a Visegrádi utca-Katona József utca sarkán álló, Magyar Vilmos tervezte szecessziós bérpalota, illetve a Budapest első nagyáruházaként emlegetett Harmincad utcai Fischer Simon és Társai ház következett. 1911-ben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (ma a Belügyminisztérium épülete), rá egy évre pedig a Gellért Szálló teljes műkő munkái kötötték le a cég kapacitásait. Nevét kétségkívül a Lajta Bélával való találkozás tette halhatatlanná. Az 1910-es években együtt dolgoztak a pesti Chevra Kadisha Szeretetháza és a Vas utcai kereskedelmi iskola építésén. A Lajta egyedi stílusára jellemző, gazdag motívumkincset felvonultató faragott mészkőtáblák mind Rákos Manó műhelyéből kerültek ki.

A Fischer Simon és Társai ház

A Vas utcai felső kereskedelmi iskola faragott mészkőtáblái Rákos Manó művei

1916-ban nagy ünnepségre készülődött az ország, december 30-án, Budán koronázták királlyá az utolsó Habsburg uralkodót, a tragikus sorsú IV. Károlyt. Erre az alkalomra a Szentháromság téren álló pestisoszlopot  átalakították, egy emelvényt építettek köré, amelyen a király letette uralkodói esküjét. Az oszloppal harmonizáló barokk stílusú kőfaragó munkák kivitelezését Rákos cége nyerte el, az eredmény lenyűgöző lett, a hozzáépítést avatott szemmel is alig lehet észrevenni.

IV. Károly a Rákos Manó által faragott esküemelvényen

Rákos Manó botrányoktól és zűrös ügyektől mentes magánéletéről nagyon keveset tudunk. Neve az I. világháború éveitől rendszeresen feltűnik a jótékony adományozók listáin. Komoly összegekkel támogatta a hadbavonultak családjait, adományozott pénzt és cigarettát a hadikórházaknak, egyik legfőbb támogatója volt az izraelita ( ma Radnóti) Gimnázium felépítésének, de komoly összegeket juttatott a 30-as években a kormányzóné nyomorenyhítő mozgalmainak is. Ekkori legjelentősebb munkája a Vágó Lászlóval közösen alkotott Hősök Temploma.

Az 1931-ben elkészült Hősök temploma a Dohány utcában

A megkérdőjelezhetetlen tisztességéről ismert mester 1928-ban mégis kínos ügybe keveredett, amelynek főszereplője a címben említett kőoroszlán volt, és amelyről hetekig cikkeztek a fővárosi lapok. Történt, hogy az 1929-es Kézműipari Kiállításon Rákos a saját neve alatt állította ki a fergeteges sikert aratott oroszlánalakot. Jelentkezett azonban Maugsch Gyula szobrászművész, aki magának tulajdonította az alkotást, és azt állította, hogy Rákos jogtalanul tüntette fel saját nevét alkotóként a művön. Maugsch Gyula korának híres állatszobrásza volt, ő készítette többek között az Állatkert főkapuját díszítő elefánt-és  jegesmedveszobrokat, valamint az Izabella utcai híres, fülét hegyező dán dog szobrot is. Az ügyből per lett, kiderült, hogy Rákos másolatot készíttetett az oroszlánról, amit azonban nem volt joga saját alkotásként feltüntetni, így a bíróság szerzői jogsértésben elmarasztalta.

Rákos Manó villája a Bálint (ma Cházár András) utcában, 1910 körül

A vészkorszakot a Rákos család túlélte, a családfő 1957-ben bekövetkezett haláláig a villában élt, az államosítás után jórészt visszavonultan, egy kisebb lakrészben. A sok bonyodalmat okozó kőoroszlán ma is a zuglói villanegyed közismert lakója, egykor híres és sikeres gazdájának kiléte azonban mára a feledés homályába veszett.

Majkó Zsuzsa