A mai blogbejegyzés egy rendhagyó sajtószemle.  Tumpek Zoltán vendégszerzőnk az Őrnagy utca 5-7. szám alatti iskolát mutatja be 1945 előtti újságcikkek alapján.

Az iskola homlokzata (Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely)

A Zuglói lexikon szerzői szerint a Kerepesi út és a Tábornok utca között elhelyezkedő, 240 méteres utca az 1896-os millenniumi évben kapta a nevét. Arról nem lehet dokumentumot találni, hogy miért pont Őrnagynak nevezték el ezt az akkor VII. kerület Erzsébetváros külső peremén elhelyezkedő utcát, ám a név az elmúlt 124 évben nem változott.  (Vélhetően a környéken található laktanyák, illetve tiszti lakóházak miatt kapták az utcák a Zászlós, Utász, Őrnagy, Százados, Tábornok…neveket. a Szerk.)

A Ferenc József huszárlaktanya a Kerepesi úton (ma a kőbányai oldal) és környéke 1880 után

Vajon vannak-e a kerületi lakosok között akik ezt az utcanevet nem ismerik? Hiszen a kerület egyik legpatinásabb iskoláját itt építették fel, és kezdték meg a tanítást 1904 őszén.  Nagyszüleink, szüleink és mi is itt ismerkedtünk meg az írással, olvasással és a számok világával. Szeretném korabeli újságok segítségével bemutatni, hogy milyen cikkek jelentek meg iskolánkról, ahol hajdanán a kisiskolások mellett a szakmát tanulni vágyó tanoncok képzése is helyet kapott.

A Fővárosi közlöny 1902.  VI. 24, számában Dr Bárczy István tájékoztatta a bizottmányi tanácsot egy új iskolaépület felépítésének szükségességéről. Elmondta, , hogy az iskola számára korábban kibérelt Várna utca 3. sz. alatti házban  az első esztendőben  négy osztállyal indult a tanítás, és fokozatosan fejlődött annyira, hogy már nyolc osztályt kellett fenntartani . Az iskola  céljára szolgáló bérházban csak 7 tanterem állt rendelkezésre, emellett gazdasági szempontból is előnyösebb volt az  iskolaépítés a bérrendszernél.„Két helyen találtunk az iskola céljára alkalmas telket. Az egyik a Fogarasi és a Várna utca sarkán,  a másik az Őrnagy utcában lévő  5. és 7. számú két telek. Az Őrnagy utcai teleknek az előnye a másik felett az, hogy sokkal inkább  középpontján fekszik annak a területnek, a melynek számára az iskola szükséges.  A tanulóknak túlnyomó része, sőt mondhatni  az iskola egész növendékserege ugyanis a Várna-utcától befelé eső vidékről kerül ki  a  kiknek az Őrnagy-utca nemcsak közelebb lenne, hanem megkíméltetnének attól, hogy a  Mexikói úton haladó vasút pályáján keresztül kelljen járniok, a mi a szülőknek bizonyára  megnyugtatásul szolgálna.”

A környék egy 1894-es datálású térképen

A szükséges Belügyminiszteri és különböző tanácsi engedélyek beszerzése után  Honig Dezső  székesfővárosi mérnök tevei alapján indult meg az építkezés. A tervező lakható alagsorral kétemeletes  épületet tervezett, 13 tanteremmel, valamint egy tornatermet magába foglaló oldalszárnyat,  melynek tetejére terasz  került,  mely labdázó és játszóhelyül szolgált. Az alagsorban napközi otthont, főző- és kézimunkatermet alakítottak ki. Az oktatás 1904. október 19 - én kezdődött. A kivitelezésben ( föld -,  kőműves - és elhelyező munkákban) a Peterek és Wágner társaság vett részt. Az asztalos munkák Malomsoki József, a szobrász munka  Fidschi Károlyt dicséri, a mázolómunkát Szabó Adolf  készítette, a bádogos munkát Vasas János, a csatornázást és vízvezeték szerelést Janczer Lajos és Leiboov Laón készítették. A csillárokat Pollák Ferenc szállította, és szerelte fel.  Az ablakredőnyök kivitelezése Lyons Ede kezemunkáját dicséri. A felhúzók Haverland Antal munkái.  

Honig Dezső másik jelentős fővárosi középülete -A Fertőtlenítő Intézet a Váci úton (fotó: Csető Georgina)

A Népszava 1907. december 17-én megjelent száma közölt egy felháborodott olvasói levelet, melyben  arról tájékoztatja a Fővárosi tanácsot és az olvasókat, hogy az Őrnagy utcai elemi iskolában Varsányi Mátyás hitoktató pofozza, sőt véresre veri a  növendékeket.  A panasz eljutott az igazgatóhoz, aki magához kérette a hitoktatót. Ő  ígéretet tett, hogy soha többet ilyet nem tesz, és bocsánatot kért. Az incidens végül azért került nyilvánosság elé, mert Varsányi ismét nekiesett egy tanulólak,  majd amikor testvére ezt szóvá tette, válaszul őt is megpofozta. „Kérdem a hatóságoktól joga van- e a hitoktatónak úgy viselkedni hittan órán mint egy vadállat?  Ha Varsányi Mátyás úr ideges, vonuljon szanatóriumba, de gyermekeinket ne bántsa. Tisztelettel W János asztalos.”

Az Iparegészségügy c újság 1908. január 1-i híre szerint a Fővárosi tanács elrendelte 1907 decemberében a fővárosi közintézményekben, így az  Őrnagy utca 5-7 -ben is a napközi otthonok megnyitását abból a célból, hogy a gyerekek  iskola után ne az utcán csavarogjanak, míg  a szülök a gyárakban dolgoznak. „ A felügyeletről a tanács gondoskodik,  az élelmezésről a társadalom” – írja a lap.

A Budapesti Hírlap 1910. szeptember 1-jén arról tudósított, hogy a tanács elhatározta, hogy az Őrnagy utcai elemi iskola épületében polgári leányiskolát nyit, melybe a rákosszentmihályi, rákosfalvi, valamint a Ferenc József  kaszárnya környékén lakók küldhetik gyermekeiket.   

1913-ban az országos népoktató egyesület „azon felnőtt férfiak és nők számára akik írni, olvasni nem tudnak vagy alacsony iskolázottságúak” kerületenként, így a VII. ker Őrnagy utca 5-7.elemi iskolában is négy hónapos esti oktatást szervez – tudósít a Népszava 1913. november 1-i száma. A tanulókat ingyen látják el könyvekkel és írószerekkel. Arra kérik a munkáltatókat, „hogy akik olvasni nem tudnak, azoknak ezen hirdetmény tartalmát megmagyarázni szíveskedjenek.”  

A Fővárosi közlöny a következőket írta 1920. szeptember 24-én: " A Százados úti iskolában katonák voltak elszállásolva melyet 1919 novemberében foglaltak el majd többszöri felszólítás után ez év április 15-én elhagytak.  Azóta az iskola üresen áll a tanulók az Őrnagy utca iskolába kénytelenek járni amely így is túl zsúfolt és emiatt egész nap folyamatosan zajlik az oktatás.  Szeptember  7-én a Főváros hozzá fogott a felújításhoz melynek milliós költségét a katonai kincstár fizeti."

1924. július 6-án az Asztalosmesterek lapja arról tudósít, hogy  az Őrnagy utcai iskolában megszűnik a tanonciskola. „Az ezen körzet tanoncai ezek után a VII. Ker. Telep utcai illetve az Egressy úti  iparostanonc iskolába iratkozhatnak be.” 1926-ban az iskolát toldaléképítménnyel bővítették.

Az iskola bejárata (Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely)

1934-ben a Budapesti Statisztikai közlemények így írja le az iskola állapotát: „Az Őrnagy utcai tanonc iskola 1912-ben alakult. Huszonkét éves  fennállása alatt három iskolát foglalt magába  VII ker. Versenytéri,  az Egressy úti és a X , ker Templom téri  iparostanonc iskolákat. A mai egyesített Őrnagy  utcai általános faipari ( asztalos, bognár)  és fémipari (lakatos, géplakatos, szerszámlakatos, blokklakatos, és kovács)  szakcsoportokat foglalja magába. Az Őrnagy utcai elemi iskola épületében 5 tanterem és 1 iroda áll rendelkezésre. A tantermek átlagos mérete 55-60 négyzetméter  padozata linóleum. A tanulók  száma 190 fő, szakmák szerint tagozódtak  a legnagyobb létszám 30 a lakatos pályát választotta.” A fentiek ellenére 1935-ben a lakatosképzést ezen a helyen megszüntették, a tanoncok  ezek után a VII. ker. Hernád utca 3. szám alatti tanonciskolába jártak.

Az  Esti újság 1941. március 17-i számában egy bűnesetről tudósítanak. Azt írják, hogy „vasárnap éjszaka betörők jártak az Őrnagy utca 5-7 számú elemi iskolában és eltulajdonították a mozigépet és a rádiót. A kár 1400 pengő. A rendőrség a nyomozást megkezdte.”

 Tumpek Zoltán