A reformkortól a XX. század első harmadáig

Angol Park bejárata a Hermina útról, 1912 körül

1950-ig a Hermina útnak nem ott volt vége ahol manapság az autók zúdulnak a Kacsóh Pongrác úti felüljáróra, hanem nyílegyenesen folytatódott tovább a vasúti töltésig. Ott volt az omnibuszvégállomás, majd a millenniumra saját rendőőrsöt kapott a terület. Az épület még ma is megvan, az Állatkert kerítésén belül. Évtizedekig toxikológiai intézetként volt ismert, manapság az Állatkert irodaépülete.

Viszonylag sokáig, az 1880-as évekig itt majorsági telkek voltak, milimárik, marhatartók és mészárosok lakhelye volt.1'910-ben a Hermina út és a Hungária körút között nyílt meg a nagyvárosi mulatókomplexum, az Angol Park, a bejárata a Hermina útról nyílott. 1950-ben államosították, létrehozták a Vidámpark községi vállalatot, és a Hermina út ezen szakasza a park kerítésén belülre került.

Bethesda kórház régi szárnya - Bartl János nyaralószállója, 1845 körül, építész Hild József

Bartl János pesti kávés és szállodás 1843-ban vásárolt fel több herminamezei telket a csődbe jutott Oláh Elek szíjgyártótól, majd az ott álló szerény, földszintes villát átépíttette Hild Józseffel emeletes, 25 szobás nyaralószállóvá. Halála után örökösei ezt a telket is eladták, a német ajkú református gyülekezet vette meg, itt alakították ki a Bethesda kórházat. A régi szárny Herminamező egyik legrégebbi épülete.

Térképvázlat a Hermina út egy részéről, 1860 körül

1. A Bethesda telke a Bartl-féle épülettel, szemben a Tűzijátéktér, 2. Fischer Péter cukrászata és nyaralószállója, 3. Hermina-kápolna, 4. Neswarba Vencel serfőző vendéglője, majorsága

A Róheim villa, 1899 Pollák Manó építész

A mór hatásokat mutató zodiákus szoba a Róheim villában

Róheim Samu fa-és építőanyag kereskedő 1899-ben építtette villáját, amelyben 1917-től a felső emeletet bérelte gróf Tisza István volt miniszterelnök. Itt a villa halljában gyilkolták meg 1918. október 31-én fegyveres katonák. 

A Hungária kert vendéglő, Hermina út-Erzsébet királyné útja 2. sarok

 A telek eredetileg a Lechner család tulajdonában volt, édesapja halála után Lechner Ödön kivásárolta a testvéreit, és egyedüli tulajdonosa lett. A telken évekig működött az egyik legnagyobb városligeti kertvendéglő, a Hungária kert, Berger Pál vendéglős vezetésével. A hatalmas befogadóképességű, árnyas kert közismert sztrájktanya volt az 1910-es években, a fuvarosok, vasutasok, villamoskalauzok több ezres gyűléseinek színhelye.

Jardin de Paris, Wabitsch Lujza mulatója, hirdetés 1912 körül

 Wabitsch Lujza, vagy ahogy Pesten ismerték Pezsgős Lujza 1908-ban nyitotta meg francia stílusú, kifejezetten a felső körök igényeire szabott mulatóját. A színházteremben rendszeresen fellépett Medgyaszay Vilma, a magyar sanzon nagyasszonya, a mulató azonban a rossz nyelvek szerint nem az irodalmi igényű műsorairól, hanem az uraknak luxusszolgáltatást nyújtó lányairól híresült el. Mivel az arisztokrácia és a politikai elit is szívesen látogatta a helyet, Lujzának 1920-ig nem esett bántódása. Akkor azonban megvádolták prostituáltak futtatásával, így a mulatót szolídabbra hangszerelte és átépíttette Vágó Béla és László tervei alapján.

Neszwarba Vencel serfőző Remetelak nevű vendéglője, 1840 körül a mai Hermina út 21. szám alatt

 Neszwarba Vencel morvaországi serfőző mester volt, vendéglőjét és fogadóját az 1840-es években nyitotta meg a Városliget szélén, a mai Hermina út 21. szám alatt. A Remetelakhoz címzett fogadó alapjain álló épület még az 1970-es években is megvolt az utcafonton.

Fischof-féle vízgyógyintézet a mai Vakok iskolája helyén, 1870 körül

Fischof Vilmos orvos a Városliget szélén 1855-ben nyitotta meg 24 szobás vízgyógyintézetét. A fürdőkúrái rendkívül népszerűek és drágák voltak, így főleg a polgárság felső rétege számára nyújtottak felüdülést. Halála után 1892-ben özvegye a telket eladta a Vakokat gyámolító egyletnek, majd itt épült fel Baumgarten Sándor és Herczeg Zsigmond tervei alapján a vakok iskolája szecessziós épülete.