A mai blogbejegyzés egy emblematikus zuglói épületről, az építtető neve után Csányi-házként ismert bérpalotáról szól, amely a Városliget közvetlen szomszédságában, a Dózsa György út-Ajtósi Dürer sor sarkán áll. Ha másról nem, a 120 éve az épületben működő gyógyszertárról minden zuglói ismeri.
A Városligeti Színházzal pont szemközt lévő telek az 1870-es években, hasonlóan több Aréna úti telekhez Klenovits György tulajdonában volt. Az itt álló egyemeletes épületben nyitott meg 1902-ben "Forgách János úr modernül felszerelt" gyógyszertára, amely az Aréna útról kapta nevét.
1906-ban a telket és a rajta álló épületet megvásárolta Dr Csányi Aladár és Paulheim István építőmester, akik a 20. század elején befektetési céllal több erzsébetvárosi bérházat is építtettek többek között a Garay, a Péterfy Sándor és a Hernád utcákban. A következő évben el is készült a négyemeletes, szecessziós stílusú, impozáns bérpalota. A házjegyzékekben két cím is tartozott az épülethez: Aréna (ma Dózsa György) út 29., illetve István út 57, (1932-től Ajtósi Dürer sor 1.). A befektetők úgy látszik az épület üzemeltetésében már nem láttak fantáziát, a befejezés után 3 évvel eladták 620 000 koronáért Löwy Jolánnak.
A ház szecessziós homlokzata 1910 körül
Az épületben 1-5 szobás lakásokat alakítottak ki, szám szerint 25 -öt, melyek közül csak 5 volt komfort nélküli kis lakás. A többi minden kényelemmel felszerelt, gázfűtéses, impozáns polgári bérlakás volt. A kor szokásainak megfelelően a szabad értelmiségi pályákon mozgó orvosok, ügyvédek, mérnökök, valamint állami felsőhivatalnokok béreltek itt lakást. Néhány tulajdonos a Városliget közelsége miatt a nyári idényre adott ki szobákat, vagy teljes lakrészt a fővárosba érkezőknek.
Az épület tervezője Dénes (Sternberg) Dezső volt, aki bútortervezéssel is foglalkozott. Neki köszönhetjük a fővárosi korzókon felállított ún. Buchwald-székeket. A gyönyörű kovácsoltvas díszkaput a Győry és Gerő lakatosműhely gyártotta. A kapu érdekessége, hogy párja az Üllői úti Aranysas udvar bejáratát őrzi.
A díszkapu részlete, fotó: Fonyódi Anita, Kép-tér blog
A házban bérelhető üzleteket már az építkezés időszakában hirdetni kezdték a fővárosi lapokban. Az első bérlők között volt Polatsik József gyógyszerész, aki az államosításig szinte folyamatosan vitte az Aréna patikát. 1944-ben a Sztójay-kormány jogfosztó rendeletei alapján zsidó származása miatt elvették tőle a gyógyszertárat, de 1945 után visszakapta.
A kapubejáró 1910 körül, forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény
A földszinten volt még a neves papír-és könyvkereskedő Wellisch Miksa, a kalapkereskedő Weiner Mór, valamint Reiszmann Mária cukorkaárus üzlete. Az Ajtósi Dürer sor (akkor István út) felőli oldalon Barna Jenő nyitott vendéglőt, amelyet 1930-tól Grosz Gyula üzemeltetett. Az 1940-es években a házban volt Horváth Sándor borotvapenge üzeme, aki Vitéz márkanév alatt dobta piacra termékeit.
Az épület neves lakói között tartjuk számon Meller Dezső építészt és Luttor Ignác pedagógust, aki az elemi iskolai írástanítás módszertanát kidolgozta.
A háború utáni helyreállításkor az épületet megfosztották homlokzati díszeitől. A vendéglő helyiségeibe 1964-ben a híres-hírhedt Fáskör presszó költözött, melyet 10 év múlva átalakítottak. Szokatlan lila-narancs színvilágát akkor nyerte el a presszó, amely naponta 8-23 óra között tartott nyitva, esténként a bárzongoránál Selényi László ült.
A Fáskör a felújítás után
Az 1980-as évek végén a már erősen deklasszálódott Fáskör megszűnt, helyére költözött az egyik első budapesti kínai étterem, a Nagy Fal. 1997. január 30-án a zárás után, a kínai tulajdonos felesége és lánya a mosdóhelyiségeket ellenőrizték, amikor felrobbant a férfimosdó légterében, fejmagasságban damilra függesztett jugoszláv gyártmányú kézigránát. A két nő a helyszínen meghalt. Másfél év nyomozás után fogták el a tetteseket. A rendőrség sokáig a kínai kolónia tagjai közötti leszámolásnak tartotta a kivégzést, de kiderült az elkövető magyar volt, a bűncselekmény hátterében pedig védelmi pénz kierőszakolása állt.
