Költészet napjára időzített blogunk ki másról is szólhatna, mint töretlen népszerűségű költőnkről,  Petőfi Sándorról. Ám most nem rendhagyó irodalomórára invitáljuk a kedves olvasót, csupán egy zavarba ejtő kérdést szeretnénk feltenni: vajon járt-e Petőfi Sándor a Városligetben?

Őszinték leszünk: fogalmunk sincs. Az eddig rendelkezésre álló adatok nem említik Petőfivel kapcsolatban, hogy akár csak a környékén járt volna Pest kedvelt közparkjának. Ám halála után jó 30 évvel alakja mégis felbukkant a Ligetben, immár ércbe öntve.

Petőfi Sándor szobra a Március 15-e téren, Huszár Adolf alkotása 

A mai belvárosi Március 15-e téren álló monumentális szobornak kalandos a története. Alig több mint tíz évvel a forradalom leverése után, 1860-ban közadakozás indult a költő szobrának felállítására. A gyűjtést Reményi Ede hegedűművész kezdeményezte, azonban a szoborbizottság csak 1867-ben állt fel. A költő alakjának megformálására Izsó Miklós kapott megbízást, az alkotás helyét pedig a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a Duna-parton, a görög templom előtti kis téren jelölte ki. Izsó azonban 1875-ben meghalt, így új művészt kellett felkérni a kivitelezésre. A szoborbizottság a fiatal, mindössze 33 éves Huszár Adolf mellett döntött, aki azonban nem új művet alkotott, hanem az Izsó által készített ún. kisminta alapján fogott a szobor végleges kialakításához. Jobban mondva csak fogott volna, a fiatal szobrász ugyanis nem rendelkezett megfelelő méretű műteremmel. A több mint 5 méteres gránittalapzatra tervezett 3,75 méteres szobor megalkotásához Huszárnak új műterem után kellett néznie. 

Az 1850-es térképen jól kivehető a két körhintaház. BFL XV. 16. b. 225/75

A Városliget szélén, a rondónál, a mai Városligeti fasorral pont szemben már az 1830-as évektől állt két körhinta. Nem a vásárokból, falusi búcsúkból ismert láncos, hanem az annál elegánsabb, ún. pódiumos típusú. (Ilyen üzemel a mai napig a volt Vidámpark területén) Ezeket a hintákat kifejezetten erre a célra épült ún. körhintaházakban állították fel. Megformálásuk általában igényes volt, egy-egy parknak kimondottan  a díszére szolgáltak az általában hat- vagy nyolcszögletű, hatalmas betekintő ablakokkal rendelkező építmények. Az 1860-as évektől azonban a mutatványosokat egyre kevésbé látták szívesen az elegáns rondónál, és a Liget belseje felé terelték őket. Az évtized végére a rondó mellett lévő két körhinta bérlőinek is felmondtak, a játékokat leszerelték, a körhintaházak pedig üresen állak.

A legismertebb fővárosi körhintaház a  hajdani Vurstli ( ma az Állatkert) területén áll

1869-ben Kada Mihály polgármester a városi építkezésekért felelős mérnöki hivatalra szignálta a feladatot, hogy készítsenek terveket az egyik elhagyott körhintaház hasznosítására. Felmerült, hogy itt alakítanák ki a Városliget saját rendőrőrsét, de a mérnökök végül azt látták a legcélszerűbbnek, ha a nyolcszögletű, a Liget központi helyén álló építményt kioszkká, a kirándulóknak kávét, süteményt, frissítőt kínáló hellyé alakítják át. A megvalósítás azonban egyre csúszott, az épület rossz állapotban volt, tetemes összeg lett volna a felújítása. 

Huszár Adolf fiatalkori arcképe, Morelli Gusztáv metszete.

Azt nem tudjuk pontosan rekonstruálni, hogy bukkant a városligeti rondónál álló üres körhintaházra Huszár Adolf, de mindenesetre a fővárostól 1876-ban kiigényelte az üres építményt műterem céljára A Fővárosi Lapok 1876.május 25-i száma adott hírt az alábbiakról:

" A városliget egykori főfő »ringlspiel«-jének épűletkéjéből Huszár Adolf ifjú szobrászunk díszes szobrászi 'műhelyt alakított; itt dolgozik a munkákkal elhalmozott ifjú művész naphosszat, templomi csendben, melyet csak az ajtón beszállt s aztán ott települt s a kupolán fészket rakott fecskék csicsergése szakítanak meg."

 Huszár Adolf műtermében, a körhintaházban Petőfi szobrával, a Vasárnapi Újság, 1882. október 15-i számában

Huszár 1877-ben újra kérvényezte a körhintaház bérbevételét, a tanács pedig nagyvonalúan, bérleti díj fizetése nélkül bocsátotta a rendelkezésére. Nem csak Petőfi ércalakját, de számos másik alkotását is itt, a Városliget szélén készítette el a művész.

A Petőfi-szobrot 1882. október 15-én avatták fel. Mivel időközben a főváros úgy döntött a városligeti rondót szökőkúttal, virágágyásokkal tarkított elegáns sétatérré alakítja át, a régi fényét vesztett körhintaházat Huszár kiköltözése után lebontották.