Az Erzsébet királyné útja Miskolci utca sarkán áll egy kétemeletes, jellegtelen lakóház (Erzsébet királyné útja 104). A háború előtt Brichta-háznak hívták a környékbeliek. Híres tulajdonosára, a mindkét lábára megbénult, szakmájában mégis maradandót alkotó asztalosmesterre, Brichta Józsefre alig emlékeznek már.

Brichta József neve Szilágyi György írásaiból lehet ismerős, aki az 1990-es években több cikkében is emléket állított a zuglói asztalosmesternek és családjának. Szilágyi nagyapjának a Brichta-ház melletti telken volt ruhatisztító üzlete, de a környéken mindenki ismerte a kemény munkával és szorgalommal sikeres céget építő családot.

Hirdetés 1915-ből

Brichta József 1872-ben született a Trencsény vármegyei Bánfalván. 1900-ban már Budapesten bejegyzett asztalos, kis műhelye és lakása a terézvárosi Aradi utca 60-ban volt. Ide nősül, 1900-ban feleségül veszi Szarvas Jankát, akitől 3 gyermeke születik, két fiú és egy lány. 1912-ben a fővárostól bérbe veszi az Erzsébet királyné útja 125. számú telket, épp szemközt a vámházzal, és itt rendezi be asztalosüzemét.

A Brichta asztalosüzem munkásai 1920 körül, az Erzsébet királyné útja 125-ben, a vámházzal szemben, középen a tulajdonos

 Családjával ekkor az Erzsébet királyné útja 116-os számú ház első emeletén, Reichmann József pálinkamérése fölött laktak. Az üzem jól prosperált, Brichta folyamatosan fejlesztette a gépparkot. Az I. világháború kitörésekor már 42 éves volt, ráadásul legkisebb gyermeke Imre is ebben az évben született, mégis bevonult. A bevonulás körülményeiről illetve a szolgálatáról nem sikerült adatot találnunk, de tény, hogy a frontról 100%-os hadirokkantként tért haza. Innentől kezdve két bottal, csak nagy nehézségek árán tudott járni. Egyetlen szórakozása a rendszeres vasárnapi, Stefánia Corsó kávéházba tett látogatás maradt. A cégvezetést fokozatosan legidősebb fia, Géza, az adminisztrációs ügyeket pedig lánya,  Margit vette át.

Az Erzsébet királyné útja 116, valaha itt volt Reichmann József kocsmája (fotó: Berecz Katalin)

Az 1920-as évektől rendszeresen indult állami, fővárosi pályázatokon. Első jelentős megrendelésük az Attila úti, 1926-ban, belügyi köztisztviselők számára épült Rakovszky-udvar asztalosmunkáinak kivitelezése volt. Ugyanebben az évben a főváros kislakásépítési programja keretében a Kárpát utcai bérház asztalosmunkáit végezték. Az Erzsébet királyné útja 104. számú telekre 1928-ban kapta meg az építési engedélyt, és még ebben az évben asztalosüzemét is erre a telekre költöztette át.  A kétemeletes sarokház első emeletén lakott Brichta József családjával, a telek hátsó részén volt az üzemcsarnok, istálló, kocsiszín, raktárak.

A Brichta-ház 1937-ben. Az első emeleten lakott a tulajdonos, a földszinten egy tejbolt, a híres Csatári-vendéglő, és Torday Ferenc patikája működött

Élete legnagyobb elismerést hozó munkáját is ebben az évben kapta meg:  az új Széchenyi strandfürdő épületének ablakait és kétszárnyú ajtóit, sőt a néhány éve nagy botrányok közepette lebontott védett, íves kabinsort is az Erzsébet királyné úti üzemben készítették.

A Széchenyi Fürdő kétszárnyú ajtói is az Erzsébet királyné útján készültek

Az 1930-as években az ország egyik legsikeresebb asztalosmesterének számított a zuglói vállalkozó. Vidéki megrendelések, főleg iskolaberendezések mellett sorra nyerte el a fővárosi megbízásokat: a Rác Fürdő, a Fővárosi Képtár, a László kórház asztalosmunkái is Brichta nevéhez kötődnek.

A beteges, egyre gyengülő Brichta József 1944 nyarán hunyt el a Rókus kórházban. A háború után az üzemet felszámolták, Zugló híres asztalosmesteréről pedig lassan elfeledkezett az utókor.